Lépésenként haladunk!

Nagy aggófű élőhelykezelés Tatán (Fotó: Csonka Péter)

A tatai nagy aggófű termőhelyen 2014-ben elindított élőhelyrehabilitáció ez évben is elkezdődött.

Pár héttel megelőzően, a fokozottan védett növényfaj legfontosabb termőhelyén kézi erővel tisztítókaszálást végeztünk. Elsősorban a cserjék sarjait vágtuk le. A továbbiakban maghullás után, ezen a területrészen idén csak szeptember végén végzünk teljes kaszálást, addig csupán kézi erővel az inváziós lágyszárúakat és cserjék sarjait kaszáljuk ki, távolítjuk el.

A napokban, május végén, a szibériai fehér sommal fertőzött területrészen átfogó tisztító kaszálást végeztünk gépi erővel. A felnövő husángokat kellett le sokkolni, hogy a jövőben a területi borítottsága csökkenjen és 4-5 év múlva kaszálóként tudjuk a gyepet hasznosítani. Július végén ezen a területrészen ismételten felvonulunk gépekkel, hogy a som mellett a másik tájidegen özönnövényfajnak is „kedvére” tegyünk. Az aranyvessző jelenléte ugyancsak komoly fenyegetés a nagy aggófűre nézve.

Tavaly körülbelül 800 tő nagy aggófű tenyészett a területen. Július hónapban újra számvetés következik…

Az élőhely degradáció megfékezésére 2014-ben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecsei Természetvédelmi Tájegysége, a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület, az MME Komárom-Esztergom Megyei Csoportja és az ELTE Füvészkert fogott össze.  A munkafolyamatok kiemelt támogatója Tata Város Önkormányzata és a Vértesi Erdő Zrt. Tatabányai Erdészete.

Csonka Péter
tájegységvezető
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Gerecsei Természetvédelmi Tájegység  

A tatai Fényes-patak menti rétek helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület, elsősorban a fokozottan védett nagy aggófű (Senecio umbrosus) területi megőrzését hivatott biztosítani. E faj hazánk flórájának egyik legritkább növényfaja. A tatai termőhelyen felül csak Lesenceistvándnál fordul elő.

 Sárga fészekvirágzatával feltűnő szépségű, nyár derekára akár másfél méteres magasságot is elérő növény. A láprét a nagy aggófű mellett más ritka, védett növényeknek is otthont ad, például a lápi nyúlfarkfűnek (Sesleria uliginosa).

 Az utóbbi években a láprét területe lakópark fejlesztés okán körülbelül 60%-kára redukálódott. A fejlesztéssel nem csak a területvesztés okozott problémát, hanem zárvány területté is vált a termőhely, amely a közutaktól elzáródott, megközelíthetetlenné vált. Ez magával vonzotta a kaszálások elmaradását és a tájidegen kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) és a kertekből kivadult fehér som (Cornus alba var. sibirica) térnyerését. Ezen fajok kiszoríttják az őshonos fajokat, köztük a nagy aggófüvet is. 

Gerecsei Tájvédelmi Körzet

A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse.
Az 1977-ben létrehozott Gerecsei Tájvédelmi Körzet legnagyobb része a Központi-Gerecsében helyezkedik el.
A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területe 8 739 hektár, ebből fokozottan védett 1 365 hektár.

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.