Eljött a szentjánosbogarak ideje

Szentjánosbogarak násza (Fotó: Potyó Imre)

Vajon mit kell tudnunk ezekről a különleges, fénylő lényekről?

A néphit szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén, június 24-én a földben rejlő kincs felett láng csap fel, s a szorgalmatos kincskeresők könnyedén ráakadhatnak. A nagy szentjánosbogár rajzási csúcsa valóban június végén van, ezért a Szent János éjszakáján kincset kereső emberek könnyen találtak „tüzet”. Ha azonban tüzetesebben megnézték, csalódva hagyták ott, mert kincs helyett fénylő bogarat találtak. Smuk Antal véleménye szerint a szentjánosbogár név ebből a legendából eredeztethető.

Mit érdemes tudnunk a szentjánosbogarakról?

  • Magyarországon 3 faj él: a nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca), a kis szentjánosbogár (Lamprohiza splendidula) és a törpe-szentjánosbogár (Phosphaenus hemipterus). Elsősorban a párásabb élőhelyeket (erdőket, mocsarakat, folyó- és patakvölgyeket, nedves réteket) népesítik be. Leginkább ritkás erdőkben, erdőszegélyeken, cserjés helyeken, dús növényzetű réteken, parkokban, temetőkben, nagyobb kertekben él – gyakorlatilag bárhol, ahol a lárva táplálékául szolgáló csigák elegendő számban találhatók.
  • A nagy szentjánosbogárra erős ivari kétalakúság (szexuális dimorfizmus) jellemző: a hím és a nőstény megjelenése nagyon eltér egymástól. A nőstény teste nagyobb méretű, hártyás szárnyai hiányoznak, így repülni nem tud. A hím teste rövidebb, fejének nagy részét a két hatalmas, félgömb alakú összetett szem teszi ki, amelyek alul majdnem összeérnek. Hártyás szárnyai fejlettek, repülni tud. A lárva érett korában 20–25 mm hosszú. Rágói jól fejlettek, erőteljes szájszervükkel a táplálékul szolgáló csigákat többször megharapják, majd beléjük juttatják emésztőfolyadékukat, így bénítva meg őket. A kifejlett szentjánosbogarak nem táplálkoznak, legfeljebb némi folyadékot vesznek magukhoz. Rövid életük alatt a lárvakorukban felhalmozott tápanyagaikat élik fel.
  • A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, mely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket. Ha a nőstény nem találkozik hímmel, két óra múltán kikapcsolja a fényét, és elbújik. Ezt legfeljebb 10 napon át ismétli; ha ez idő alatt nem sikerült párosodnia, elpusztul. Ha a párzás megtörtént, a nőstény nem világít többé, hanem maradék energiáját a tojások érlelésére és a tojásrakásra fordítja. Nyirkos helyeken 3 nap alatt rakja le 50–100 tojását, amelyek gyengén világítanak. Élete ezután véget ér.
  • A nagy szentjánosbogár által kibocsájtott fény a luciferin nevű szerves vegyület oxidációja közben keletkezik. Az állatok a lárvája is világít, bár sokkal gyengébben, mint a nőstény. Náluk a fénynek figyelmeztető szerepe van, a testükben lévő mérgező anyagokat jelzi.
Mit tehetünk értük?

  • Megtelepedését és szaporodását elősegíthetjük, ha a növényzet természetességét óvjuk, ez ugyanis a bogáron kívül a zsákmányul szolgáló csigáknak is kedvez.
  • Parkokban, kertekben, temetőkben hagyjunk olyan részeket, ahol őshonos lágyszárúak a maguk kedvére tenyészhetnek. A változatos, mozaikos táj kialakítása a szentjánosbogár hasznára válik. A zárt erdőkben a hímek nehezebben veszik észre a nőstényeket, az egyhangú nyílt területeken pedig a bogarakat és a csigákat is jobban fenyegeti a kiszáradás – a tisztásokkal tagolt erdők vagy a facsoportokkal tarkított rétek azonban pont nekik valók.
SZENTJÁNOSBOGÁR-SÉTÁK

  • A www.bogarmester.hu oldalon elektronikus regisztrációt követően vehetünk rész sétákon több helyszínen.
  • Igazgatóságunk is szervez túrákat. A Gerecsében szerveződő programról ITT tudhatnak meg többet. Kérjük, hogy minden esetben tájékozódjanak előzetesen telefonon, vagy e-mailben!!!

Alcsúti Arborétum

A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.

Tovább

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.

Tovább
További kapcsolódó helyek megjelenítése További kapcsolódó helyek elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.