Denevérhálózás a Gyilkos-tónál

Azonosítás (Fotó: Benkovics-Molnár Györgyi)

Ízelítő az idei Év Emlősei, denevérek világából. Dr. Hegyi Zoltán, természetvédelmi őr beszámolója.

2016 június 18-án, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) munkatársai éjszakai denevérhálózást tartottak az esztergomi Strázsa-hegy lábánál, a Gyilkos-tó partján. A hálózás vendégei a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) tagjai és családtagjaik voltak. A fiatalabb és az idősebb generáció egyaránt képviseltette magát, hogy elmélyíthessék tudásukat a denevérek rejtett világában.

A tóparton négy úgynevezett monofilament függönyhálót állítottak fel a denevérészek. A hálók hossza 9, 12 és 15 méter volt, az élőhelyek pedig váltakoztak a fásszárú növényzettől mentes, tóparti és a ligetes, erdei élőhelyek között. A cél az volt, hogy új biotikai adatokat gyűjtsenek a térség denevérfaunájára. A nyári időszakban a denevérek szeretik meglátogatni az éjszaka folyamán a nyílt vízfelületeket, hiszen ezek felett vadászhatnak a rovarokra, illetve reptükben a vízbe harapva szomjukat is olthatják. Ez az éjszaka elég hidegnek bizonyult. Hajnal 4 órára 10°C alá süllyedt a hőmérséklet. 9,7°C-ot mértünk, 78%-os páratartalom mellett. A nagy páratartalom még tovább rontotta a kutató csapat hőérzetét.

A sok nedvesség és fagyoskodás ellenére érdemes volt hálókat állítani szombat éjszaka, hiszen 5 denevérfaj 9 egyedét sikerült megfogni. Ezek a fajok érdekesek és faunisztikailag nem az általánosan elterjedt fajokhoz tartoznak. A denevérészek fogtak 4 fehérszélű törpedenevért (Pipistrellus kuhlii), amelyek valamennyien nőstények voltak és valamely közeli szülőkolóniában hagyták csemetéiket. Hajnalban sikerült fogni egy szürke hosszúfülű denevért (Plecotus austriacus) is, mely a fehérszélű törpedenevérekhez hasonlóan épületlakófajnak számít, így nagy valószínűséggel valamely közeli épületben élhetnek és onnan járnak ki a tóhoz vadászni és inni. Rajtuk kívül még sikerült fogni durvavitorlájú törpedenevért (Pipistrellus nathusii), nimfa denevéreket (Myotis alcathoe) és vízi denevért (Myotis daubentonii) is. Ezek a fajok valószínűleg a közeli erdős, ligetes területeken, kiszáradt fák leváló kérge alatt, vagy faodvakban élnek. A lábon száradt fák élőhelyükön kimagasló szerepet játszanak a rovarvilág, a gombák és a denevérek szempontjából egyaránt.

Reméljük, hogy ez az alkalom csak egyike volt az első ismerkedéseknek a denevérek világában. A BEBTE tagok, különösen a gyermekek élvezték a programot és feltehetőleg más alkalommal más területekre is ellátogatnak majd a denevérek nyomában.
dr. Hegyi Zoltán
természetvédelmi őrkerület-vezető

Kökörcsin Ház

A Kökörcsin Ház a központja a Nemzeti Park helyi környezeti nevelésének, aminek keretében iskolai csoportok, egyesületek, turistacsoportok számára kínálunk programokat a ma már természetvédelmi oltalom alatt álló volt katonai gyakorlótéren.

Tovább

Duna-Ipoly Nemzeti Park

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A Nemzeti Park térségének egyedi sajátosságát a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Ebből következik a terület nagyfokú változatossága, amely egyedülálló határainkon belül.

Tovább

Strázsa-hegyi tanösvény

A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit.

Tovább
További kapcsolódó helyek megjelenítése További kapcsolódó helyek elrejtése
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.