Igazgatóságunk címerállatának közvetlen rokonfajára esett a választás novemberben a Magyar Természettudományi Múzeumban.
A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai 2016 szeptemberében-októberében gyűjtőúton jártak Vietnam északi részén. A gyűjtött anyag preparálása nemrég kezdődött el.A felkeresett helyszínek közül a leggazdagabb anyagot – denevéreket és rovarokat egyaránt – a nagy észak-vietnami hegység, a Hoang Lien Son egyik szigetszerűen megmaradt erdőfoltjából hozták haza (természetesen gyűjtési és kiviteli engedély birtokában). A terület rendkívül kevéssé kutatott, a vietnami kollégák szerint rovarász sohasem járt ezen a tájon. Táborukat a környék egyik legmagasabb, még megközelíthető pontján, valamivel 2000 méter felett, egy szűk hágónál alakították ki – a hágó neve Cong Troi, vagyis: a Mennyország Kapuja.
Az érintetlen hegyvidéki örökzöld erdőben nappal csend van, szinte semmilyen állat nem mozog, ezért is volt feltűnő egy narancssárga villanás a komor ködbe burkolózó, sötétzöld lombtenger és a szürkésfehér, zuzmós fatörzsek háttere előtt. A Rosalia formosa cincérfaj felröppenő hím egyede volt az; később egy nőstény is előkerült egy hatalmas kidőlt fatörzsről.
E mutatós cincérfaj elterjedési területének nagy része a Himalájára esik. Előfordulása Észak-Vietnamban sok más állat- és növényfajjal együtt jól bizonyítja, hogy a Hoang Lien Son a Himalája egyre alacsonyodó keleti nyúlványának tekinthető. A himalájai élővilág egyes elemei még a távoli Tajvanon is kimutathatók. Ezek általában az északi mérsékelt öv fajaival tartanak rokonságot, a hegységek magasabb, kiegyenlítettebb klímájú részein élnek, majd lefelé fokozatosan belevesznek a forró trópusi dombságok és síkságok fajainak tengerébe.
A Rosalia genuszba mintegy 25 faj tartozik. Egyikük, a havasi cincér (Rosalia alpina) Európában, így Magyarországon is előfordul. Nagyon könnyű felismerni, hiszen szárnyfedőinek hamvaskék alapszíne és a csápízeinek végén lévő szőrpamacsok miatt összetéveszthetetlen más európai cincérrel...
A teljes cikk ITT OLVASHATÓ>>
Forrás: http://mttmuzeum.blog.hu/