Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet

Erdősztyepp terület Pécel határában

A Gödöllői-dombság a Cserhát hegyvonulatából kiindulva, fokozatosan lealacsonyodva ékelődik be a Pesti síkság, a Duna-Tisza közi homokbucka vidék és az Észak-alföldi hordalékkúp síkság közé. E dombság szívében, 1990 nyarán hozták létre a tájvédelmi körzetet annak érdekében, hogy az itt található kiemelkedő jelentőségű természeti és kultúrtörténeti értékeket megóvják. A védett terület Veresegyháztól Gödöllőn és Isaszegen keresztül Pécelig nyolc település határát érinti és 11.801 hektár kiterjedésű.

Természeti értékek   

Növényvilág
Elhelyezkedése, geológiai és klimatikus adottságai alapján ez a vidék átmeneti zóna az Alföld és az Északi-középhegység között. Átmeneti jellegének köszönhetően különleges mezoklíma jött itt létre, amely egyedülálló vegetáció kialakulásának adott lehetőséget. Ennek köszönhetően két erdőtársulás (gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes, kislevelű hársas-tölgyes) is innen vált ismerté a tudomány számára. Ezek az erdők a hűvös kontinentális erdőssztyepp növényzet magyarországi képviselőinek tekinthetők és máshol az országban nem vagy csak kis területet elfoglalva, egy-két helyen fordulnak elő.
A tájra az erdővel borított területek dominanciája jellemző. A növénytakarót szemlélve az összképre az egymást váltó különböző erdőtársulások (pl.: gyertyán elegyes mezei juharos-tölgyes, melegkedvelő tölgyes, pusztai tölgyes, sásos égerliget, stb.) élénk mozaikja jellemző, amelyet különböző rét- és gyeptársulások (pl.: löszpusztarét, homokpusztarét, meszes talajú láprét, stb.) tesznek még színesebbé és gazdagabbá. Az előbbiekben írt természetes illetve természetközeli növényzet mellett ma már az emberi beavatkozások eredményeként a kultúr- illetve leromlott állapotú területek (telepített erdők, szabályozott patakok, stb.) jelentős hányadát teszik ki a védett területnek. Nem elhanyagolható tényező az erdők állapotában az sem, hogy királyi illetve kormány vadászterületként századokon át elsősorban a vadgazdálkodás érdekeit szolgálták.
E táj virágos növényei között megtalálhatjuk a középhegységek gyakoribb, de itt már ritkaságnak számító fajait (bükk, janka-tarsóka, sárgaárvacsalán, ujjas sás, magyar repcsény, stb.), ugyanakkor a pannon alföld jellegzetes képviselőit (homoki gémorr, homoki kikerics, kései szegfű, homokviola, báránypirosító, stb.) is.
 
Állatvilág 
Legrészletesebben a madárfaunát ismerjük. A költő madárfajok száma száz körüli, köztük megtalálhatóak olyan fajok, mint a darázsölyv, a holló, a fekete harkály, a guvat, a barna rétihéja és a jégmadár. A fokozottan védett fajok közül a gyurgyalag nagyobb számban, a kerecsensólyom szórványosan költ ezen a vidéken. Vonuláskor, kóborlás közben illetve táplálék szerzéskor több ugyancsak ritka faj is látható a tájvédelmi körzet élőhelyein (pl.: gyöngybagoly, halászsas, szürke küllő, stb.). A védett emlősök közül egyes denevér fajok, cickányok, pelék, a menyét, a hermelin, vadmacska és a borz viszonylag gyakoriak. A vízfolyások és mesterséges tavak mentén a fokozottan védett vidra is előfordul,  általában, mint téli kóborló. A kétéltűek és hüllők közül gyakrabban kerül szem elé a vízisikló, a zöld és fürge gyík, a zöld leveli és erdei béka valamint a barna és zöld varangy. Ritkának számít a dombságban a mocsári teknős, a réz és erdei sikló, a pannon és törékeny gyík. A Tájvédelmi Körzet rovar, különösen a holt fához kötődő bogárvilága kiemelkedően gazdag. Mindenképpen kiemelendő a fokozottan védett remetebogár, és kék pattanó jelenléte. Mellettük cincérfajok egész sora, a védett pompás virágbogár, a skarlátbogár, az óriás nünüke, az óriás galacsinhajtó érdemel említést.

Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők

Valkó már a középkorban is fejedelmi vadászatairól volt híres, így például Mátyás király is szívesen vadászott a környék erdeiben. A török hódoltság után a Grassalkovich-dinasztiát alapító Grassalkovich Antal szerzett (olykor véres eszközökkel) birtokokat. Gödöllői uradalmát a magyar kormány Ferenc Józsefnek koronázási emlékül vásárolta meg. Az uralkodó a kastélyt és a parkot elfogadta, az erdőterületnek viszont csak a vadászati jogára tartott igényt. Az erdőgazdálkodást az udvari vadászhivatal felügyelte. Az erdőgazdasági munkák elmaradtak, állandó feladat volt a vadállomány feldúsítása.
A helyzet 1945 után sem változott. Az 1989-ig vadászterületként fenntartott térségben a betelepített fajok és a magas vadlétszám akadályozta a szakszerű erdészeti munkát. Hosszú évtizedekig tart még a károsított erdők állapotának javulása a vadeltartó képességhez igazított vadlétszám elérése után. Emellett a Gödöllő környéki erdőkre a középkorban virágzó szürkemarha kereskedelem is erősen rányomta bélyegét. Az évszázados legeltetés, taposás hatására talaj sok helyen nagymértékben tömörödött, degradálódott, illetve a legeltetés hatására sok helyen felnyíltak az egykor zárt erdők.
A terület forrásainak, patakjainak vízhozama folyamatosan csökken. A Rákos patak oldalvölgyeiben több elingoványosodott forrás található. Az Aranyos patak forrásai elapadóban vannak, de a Babati-tavak még megtelnek vízzel. A közeli Pap Miska kútja is az autópálya megépítése óta csak szivárog. A tapasztalható negatív tendenciák ellensúlyozására Igazgatóságunk az utóbbi években több pályázat keretében indított élőhelyrekonstrukciós programokat. Így pl. a Domonyvölgy melletti Bárányjáráson, vagy a Kerepes-Kistarcsa határában elterülő Küdői-hegyen láthatóak ilyen jellegű beavatkozások nyomai.

Cím:

2760 Nagykáta, Egreskátai út 11/A

Kapcsolattartó:

Szénási Valentin

E-mail:

szenasiv@dinpi.hu

Telefon:

+36 30 663 4652

„TeSzedd”-tünk

2016. április 28-29. között Igazgatóságunk működési területén több helyszínen is részt vett az egyre nagyobb tömegeket megmozgató „TeSzedd” hulladékmentesítő programban.

Tovább

Ködös tájakon jártunk – január 30-i túraélmények

Az elmúlt hétvégén vállalkozó kedvű vendégeink egy-egy ködös, ámde izgalmas programon vehettek részt a gödöllői rengetegben, valamint Királyréten a Hiúz Ház közelében.

Tovább

Önkéntesekkel a természeti értékek védelméért

Javában zajlik a munka a Gödöllői-Dombvidék Tájvédelmi Körzet fokozottan védett Domonyvölgy-Bárányjárás területrészén. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a "Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" című LIFE+ pályázat keretében a területen több mint két évtizede felhagyott legeltetés hiányában meginduló természetes beerdősülési folyamatoknak szab gátat. A munkák a terület kiemelkedő természeti értékei miatt nem végezhetők "gazdasági" méretekben.

Tovább
További kapcsolódó hírek megjelenítése További kapcsolódó hírek elrejtése

Fedezze fel a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet

A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet 1990 nyarán hozták létre a Gödöllői-dombság szívében. A Vácegres és Pécel között elterülő mintegy 12 ezer hektár kiterjedésű védett terület tizenegy település határát érinti. A dombok között járva az alföld és a hegyvidék növény- és állatvilágának érdekes keveredését figyelhetjük meg. A lágyan hullámzó árvalányhajas sztyeppék és a tölgyes erdők hazánk természetes tájainak képét őrzik. A térségben évezredekre visszamenőleg megtalálhatóak az emberi tevékenység nyomai: a védett területek régi földvárak, sáncok, kolostorok és templomok maradványait rejtik.
Reméljük, kiadványunkkal Ön is kedvet kap hazánk e különleges tájának bebarangolásához!

Letöltés
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.