Háros-szigeti ártéri erdő TT

Égig érő fák liánszoknyában (Fotó: Novák Adrián)

Az eredeti vagy ehhez közelálló ártéri erdők napjainkban ugyancsak megfogyatkoztak nagy folyóink mentén. Ez a közel 60 hektáros védett terület a Duna fővárosi szakaszának jobb partján, a Budafok és Nagytétény közötti pleisztocén terasz előterében fekszik.

Alapadatok

- A területet 1993-ban nyilvánította védetté a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a 31/1993. (XII. 2.) számú KTM rendelettel, majd 2009-ben bővítették a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 15/2009. (IX. 17.) KvVM rendelettel
- Törzskönyvi száma: 265/TT/93
- Kiterjedése: 59,4 ha
- Érintett közigazgatási határ: Budapest, XXII. kerület

A védett természeti értékek rövid jellemzése

A Háros-sziget ma már csak félszigetnek tekinthető, mert északi részét a folyó 1911-es szabályozásakor feltöltötték és a parthoz kapcsolták. A Duna áradásaival gyakran elöntött, buja növényzetű "sziget" botanikai felmérése az alacsony és a magas ártér szukcessziójának teljes sorozatát tárta fel, megtalálható itt még a fűz és nyárfák uralta puhafás ligeterdő, valamint a jellemzően tölgy-, kőris- és szil alkotta keményfás ligeterdő. Növénytani ritkaságai közül kiemelhető az őshonos, védett ligeti szőlő, a nyári tőzike, vagy a téli zsurló előfordulása. A kora tavaszt a hóvirág és a ligeti csillagvirág összefüggő fehér és lila virágszőnyege díszíti.  A vadszőlő-függönyök alkotta emeletes élőhelyek gazdag ízeltlábú faunának adnak otthont. Ezen élőhelyekről két - eddig hazánkban nem ismert - ugróvillás rovarfaj egyedeit találták meg a zoológusok. A Háros-szigetet az egykori katonai használat (laktanya és kikötő) teljesen elzárta a külvilágtól. A terület nem látogatható, háborítatlansága ma is jellemző, erdő és vadgazdálkodás évtizedek óta nem folyik rajta, a fák vagy viharban dőlnek ki, vagy lábon halnak meg. Vadszőlő, komló és szeder szövi át szinte az egész erdőt, rátelepedve mind az élő fákra, mind a fekvő és álló holtfákra, teljesen áthatolhatatlanná téve ezt a hírmondónak megmaradt Duna parti őserdőt. Az ártéri erdő gazdag madárfaunának biztosít zavartalan fészkelő- és vonuló helyet, de nem hiányoznak a folyópart állandó lakói, a vöröshasú unka, a mocsári teknős, vagy a hód sem.
Sajnos az emberi tevékenység ezt az elhagyott területet sem hagyta érintetlenül: hátrahagyott hulladékokat, vasbetonelemeket, épületmaradványokat, törmelékeket, gumiabroncsokat, és nem utolsó sorban lőszereket nőtt be a növényzet, a felhagyott katonai használat emlékeiként. A Dunán levonuló árvizek műanyag palackok tömegét hagyja a parti fák között.

Főbb veszélyeztető tényezők, speciális védelmi feladatok

Legfőbb veszélyeztető tényezőnek számít az invazív növényfajok térhódítása a területen, elsősorban a folyóparti erdeinket mindenhol veszélyeztető zöld juhar terjedése. A lágyszárúak közül a japán keserűfű és a kanadai aranyvessző degradálja a területet. Jelentős a hulladékszennyezettség, egyrészt a hátrahagyott katonai hulladékok, másrészt az árral érkező és fennakadó hulladékok miatt.  A természeti értékek védelme érdekében vissza kell szorítani az invazív fajokat, hulladékmentesítést kell végezni, fenn kell tartani a terület háborítatlanságát, biztosítani kell az ártéri erdők kialakulásában és fennmaradásában fontos árhullámok hatását.

Kapcsolattartó:

Csáky Péter

E-mail:

csakyp@dinpi.hu

Telefon:

+36 30 663 4653

Cincér újság (2016. tél)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság negyedévente megjelenő hírlevele. Ingyenes terjesztésű kiadvány, amely környezetbarát újrahasznosított papírra készült. Az újság legfrissebb számát keresse Zöld Boltunkban (Budapest XII., Költő u. 21.), vagy bemutatóhelyeinken.

Letöltés

Cincér újság (2018. tél)

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság negyedévente megjelenő hírlevele. Ingyenes terjesztésű kiadvány, amely környezetbarát újrahasznosított papírra készült. Az újság legfrissebb számát keresse Zöld Boltunkban (Budapest XII., Költő u. 21.), vagy bemutatóhelyeinken.

Letöltés
További kapcsolódó kiadványok megjelenítése További kapcsolódó kiadványok elrejtése

A Duna ártéri élőhelyeinek helyreállítása és kezelése

Folyamatban

A projekt célja a szlovákiai és magyarországi helyszíneken bolygatott dunai holtágak és árterek vízjárásának visszaállítása, a közösségi jelentőségű ártéri élőhelyek helyreállítása és ezekhez kapcsolódóan a természetvédelmi törekvések széleskörű megismertetése.

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.