ELTE Füvészkert

Két éjszakán át nyílnak feltűnő virágai a hatalmas amazonasi tündérrózsának (Victoria cruziana)

A Füvészkert jelentős botanikai, dendrológia tudománytörténeti és oktatási értéket képvisel, emellett műemléki-kerttörténeti szempontból is indokolt a védelme. Budapesti botanikus kert természetvédelmi terület néven 1960-ban nyilvánították védetté.

A védett természeti értékek főbb jellemzése

A Pázmány Péter alapította Nagyszombati Egyetem 1771-ben létrehozott botanikus kertjének növényei 1777-ben - az egyetem Budára telepítésével - átmenetileg Winterl Jakab (a kémia és a botanika első tanára, a füvészkert létrehozója) saját kertjében kapnak helyet. A kert második igazgatója, a neves polihisztor, Kitaibel Pál munkájának eredményeként számos hazai növényfajjal gyarapítja a költözések során megfogyatkozott kertet.
 
A Füvészkert innen több költözést (a mai Ferenciek tere, Múzeum körút) követően 1847-ben foglalja el jelenlegi helyét a Festeticsektől megvásárolt 10 hektáros angolkertben. Területe később az Orvosi Kar egyre növekvő területigénye nyomán 19. század végétől fokozatosan klinikaépületekkel beépült és csökkent a jelenlegi 3, 1 hektárra. A beépítés előtti időszakról nyerhetünk betekintést Molnár Ferenc neves regénye, a Pál utcai fiúk révén, amelynek fontos fejezete a „füvészkertben” játszódott. Ma mintegy 8000 növényfajt és változatot mutat be.
A Füvészkert 1960 óta országos jelentőségű védett természeti terület, majd 2006-ban kulturális örökségvédelem alá került, valamint elnyerte a Magyar Örökség díjat is. 2008 és 2011 között három uniós pályázat segítségével a teljes kert megújult.
 
A kert növényanyaga ma hat csoportba sorolható:

  1. Rendszertani bemutató - a növények családjait a legkorszerűbb fejlődéstörténeti rendszer szerinti csoportosításban ismerhetjük meg.
  2. Üvegházak - a trópusi és szubtrópusi növényekből (pl. kaktuszok, orchideák, broméliák, páfrányok, kontyvirágfélék) körülbelül 3-4000 fajt ismertet.
  3. Arborétum - a kert legidősebb és legértékesebb része, amely jelenleg mintegy 3000 fa- és cserjefajt őriz.
  4. Növényföldrajzi csoportokban mutatják be az alpesi kert, a Kárpátok és a Kaukázus növényvilágát, valamint az Alföld, a Dunántúl, az Északi-középhegység, és a Mecsek növényvilágát, jellemző fajait.
  5. Mezőgazdasági növénycsoport - a legfontosabb élelmiszeripari, kertészeti, ipari és gyógynövényeket mutatja be.
  6. Ex-situ gyűjtemény - a hazánkban törvényileg védett és vörös könyves növényfajok szaporító és bemutatókertje közel 300 növényfaj megismerését szolgálja.
A Füvészkert több műemléképülettel is büszkélkedhet. Az egyik a 18. században barokk, majd jelen formájára a 19. sz. elején átépített kastélyépület, amely otthont ad a Füvészkert igazgatóságának. A másik az 1865-re, részben Diescher József tervei alapján felépült Pálmaház, amely az egyik legidősebb üvegháza Magyarországnak.

Gyermekeknek és felnőtteknek számos programot kínál az év során, például Boldogasszony oltónap, Sakura, Múzeumok éjszakája, Kutatók éjszakája, Füge-nap, Ginkgo-nap, Trópus a télben.

A Füvészkert nevezetességeiről bővebben >>

A védetté nyilvánító jogszabály száma: 486/ 1960. OTT határozat
Törzskönyvi száma: 75/TT/60
Természetvédelmi kezelő: Eötvös Loránd Tudományegyetem
A védett terület kiterjedése: 3,1 hektár
Érintett település: Budapest, VIII. kerület


Cím:

1083 Budapest, Illés utca 25.

Kapcsolattartó:

Kazi Róbert

E-mail:

kazir@dinpi.hu

Telefon:

+36 30 440 3256

Nyitva tartás:

Látogatással kapcsolatos információk: +36 1 210 1074 (belépőjegyek és egyéb árak, porta), +36 1 314 0535 (irodák, fax), botanikuskert@yahoo.com, www.fuveszkert.org

Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.