Kerítéssel a cifra kankalinért!

Kerítésépítés a medvefül kankalin védelméért

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak egy ritka növény megmentése érdekében.

 

A cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula) hazánkban igen ritka növény, mely csak a Dunántúli-középhegység néhány pontján maradt fenn. Jégkorszaki reliktum, vagyis még a jégkorszaki, mainál jóval hűvösebb klímából „maradt itt”. A meredek, északias kitettségű, hűvös és párás dolomitszilagyepek ritka, tavaszi virága.

Vértesi állománya a túltartott vadállomány, különösen a muflon miatt került végveszélybe. Ezek a tájidegen, betelepített állatok a legmeredekebb sziklaoldalakat is járják, tapossák, és lelegelik annak ritka növényeit. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így a termőhely is tönkremegy.

Az élőhely

Maga a muflon egy visszavadult háziállat, mely még az ókorban kiszabadult az ember irányítása alól. Így tulajdonképpen az erdőtörvény szerint sem lenne helye az erdőben. A Vértesbe is betelepítették, de állománya nincs szabályozva, így mára nagyon elszaporodott. A parlagfűhöz hasonlóan invazívvá vált, de annál sokkal rosszabb. Az élőhelyek, teljes ökoszisztémák tönkre tétele mellett még különféle betegségeket is terjeszt, melyet akár a gyanútlan kirándulók is elkaphatnak.

A visszarágott kankalin, virágozni idén már nem fog...

A cifra kankalin (valamint a vele együtt élő más ritka fajok) megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a megmaradt, nagyjából szobányi területre vadkizáró kerítést építettek. A többnyire igen meredek, sziklás felszínen ez korántsem volt egyszerű, de a gondos szervezésnek és összehangolt kivitelezésnek köszönhetően végül néhány óra, olykor extrém viszonyok között zajló munkát követően elkészült.

Kerítéselemek szállítása. A terület megközelítése sem egyszerű…

Épül a kerítés az egyre meredekebb lejtőn.

 

Gyakran a sziklába kellett rögzíteni a vasakat.

 

Kerítéselemek illesztése. Ha nem lenne muflon, a lejtő a gyeptől üde zöld lenne…

A kép jobb oldalán közel függőlegesbe vált a terep. Itt egy keskeny sziklapárkányon vezettük a kerítést.

 

Az építő csapat.

Kérjük a magukat természetfotósnak nevező kirándulókat, hogy a jó fotó reményében ne tegyék tönkre a fáradságos munkával felépített kerítést! A cifra kankalint a környező magashegységekben egyszerűbben és jobb háttérrel lehet fotózni.

Dr. Riezing Norbert

Képek: Fodor Zsófia, Gáll Zsuzsanna, Gulyás Gábor, Riezing Norbert

Vértesi Tájvédelmi Körzet

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában. A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.
Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult. Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.

Tovább
Mint minden weboldal, a dunaipoly.hu is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen része, amikor az oldalunkon jár. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król adatvédelmi tájékoztatónkban talál.